Mondd meg 5 perc alattEtikus Munkahely Program · 2025 · frissítve: 2026. 08. 16.
Szakmai tájékoztató — Pszichiátria

Pszichiátereknek

Párkapcsolati erőszak a pszichiátriai ellátásban

Trauma vs. diagnózis Gyógyszer-kontroll Kényszerellátás ⚠ Magas kockázat
A diagnózis leírhatja a tüneteket — de a párkapcsolati erőszak önálló magyarázó tényező lehet, amelyet mindig értékelni kell.

A kényszeres hospitalizáció és a gyógyszerek feletti kontroll maga is a kényszerítő kontroll (coercive control) eszköze lehet.

01Miért fontos?
  • A pszichiáter klinikai keretet ad a trauma tüneteinek — ez meghatározhatja az egész további ellátás irányát. [SAMHSA TIP 57]
  • A trauma tünetei egyes esetekben személyiségzavar tüneteinek tűnhetnek — a trauma és a párkapcsolati erőszak lehetőségét mindig értékelni kell. [SAMHSA TIP 57]
  • A gyógyszerekhez való hozzáférés korlátozása vagy a gyógyszerrel való fenyegetés a kényszerítő kontroll egyik formája lehet. [UK Home Office]
  • Kényszerellátás kezdeményezése az elkövető részéről — ez önmagában is figyelmeztető jel.
  • Aktív erőszak esetén a biztonság megelőzi a párterápiás beavatkozást — a párterápia ilyenkor súlyos biztonsági kockázatot jelenthet.
Ha az elkövető kezdeményezi a beutalást, és ő az egyetlen, aki „tud a betegről” — a kontextust körültekintően kell értékelni.
02Mire figyeljek?
Trauma-tünetek és diagnosztikus buktatók
  • PTSD: flashback, hyperarousal, elkerülés, érzelmi zsibbadás. [SAMHSA TIP 57]
  • Disszociáció, töredékes emlékezet — trauma jele, nem a hitelesség hiánya.
  • BPD/HPD/„érzelmileg labilis személyiség” gyanújel esetén a trauma és az IPV lehetőségét is vizsgálni kell. [SAMHSA TIP 57]
  • Önhibáztatás, szégyenérzet — a tartós kontroll és bántalmazás következménye lehet.
  • A visszatérés a bántalmazó kapcsolatba gyakori jelenség — a bántalmazás dinamikáját tükrözheti, nem a motiváció hiányát.
Az elkövető és a kontroll jelei
  • A partner kezdeményezi a hospitalizációt — és ő az egyetlen, aki narratívát ad a betegről. [UK Home Office]
  • Az érintett nem fér hozzá a saját gyógyszereihez — a partner adagolja, megvonja, vagy ezzel fenyeget. [UK Home Office]
  • Kórházi környezetben az érintett viselkedése megváltozik — a partner távollétében mást mutat.
  • A partner megkérdőjelezi a beteg hitelességét, kompetenciáját az orvos előtt.
Ha a páciens az elkövető

A pszichiáter nem csak érintettekkel találkozik, hanem elkövetőkkel, bíróság által kötelezett, addiktológiai vagy személyiségzavaros páciensekkel is. Ilyenkor a következő mintázatok jelezhetik, hogy a páciens maga az elkövető:

  • Az erőszakért a felelősséget a partnerre hárítja („kihozza belőlem”).
  • Saját viselkedését a partner reakciójaként vagy provokációként írja le.
  • A kontrollt gondoskodásként, féltésként vagy „természetes párkapcsolati elvárásként” mutatja be.
  • Minimalizálja az erőszakot („csak meglöktem”, „nem volt komoly”).
  • A diagnózist vagy a szerhasználatot felmentésként használja („nem tehetek róla”).
  • Az áldozatot hiteltelennek, instabilnak vagy „őrültnek” állítja be.
A pszichiátriai diagnózis magyarázhat tüneteket, de nem szünteti meg az erőszakért viselt felelősséget.
A pszichiátriai diagnózis és a párkapcsolati erőszak nem zárják ki egymást — egymás mellett is fennállhatnak.
03Mit kérdezzek?

Rövid · Biztonságos · Trauma-informált · Négyszemközt
A négyszemközti értékelés minden páciensnél rutineljárás — így nem kell külön indokolni a partner kiküldését.

  • Biztonságban érzi magát otthon?
  • Fél a partnerétől?
  • Önállóan kezeli a saját gyógyszereit, vagy a partner adagolja?
  • Előfordult-e, hogy valaki a nyakát szorította, vagy nehezen kapott levegőt? — fojtogatás magas kockázati jel. [Glass et al. 2008]
  • Hangzott el halálos vagy öngyilkossággal való fenyegetés a partner részéről?
  • Ki kezdeményezte a jelenlegi ellátást — és miért most?
  • Van-e érintett gyermek a háztartásban?
Soha ne értékeld az érintettet és az elkövetőt együtt — a szeparált értékelés a biztonság alapja.
04Mit tegyek?
  • Trauma-informált értékelés — a PTSD és az IPV párhuzamos azonosítása, a diagnózis és a kontextus együtt értelmezve. [SAMHSA TIP 57]
  • A beutalás körülményeinek vizsgálata — ki kezdeményezte, miért most, mi a partner szerepe.
  • A gyógyszer feletti kontroll azonosítása — az érintett saját maga kezeli-e a gyógyszereit, vagy a partner közvetít. [UK Home Office]
  • Aktív erőszak esetén a párterápia nem javasolt — a biztonságos egyéni terápia és a krízisellátás megelőzi azt.
  • Biztonsági szempontok mérlegelése a kórházi elbocsátás előtt — a hazaengedés a kockázat újraértékelését igényli.
  • Gyermekvédelmi jelzés, ha érintett gyermek van a háztartásban. [1997. évi XXXI. tv.]
A kényszerellátás maga is kontrolleszköz lehet. Az elbocsátás előtt a biztonsági szempontokat is mérlegelni kell.
05Mit ne tegyek?
  • Személyiségzavar-diagnózist felállítani trauma-értékelés és anamnézis nélkül.
  • Az inkonzisztens vagy töredékes narratívát a hitelesség hiányának tekinteni.
  • Aktív erőszak esetén párterápiát javasolni.
  • Az erőszakot kizárólag pszichiátriai tünetként értelmezni.
  • Az elkövető kérésére, az érintett szeparált értékelése nélkül hospitalizálni.
  • „A gyógyszer rendezi a kapcsolatot.”
  • A gyógyszer-kontroll jeleit egyszerű komplianciaproblémának tekinteni.
  • A diagnózist az erőszak magyarázataként vagy felmentéseként kezelni.
06⚠ Magas kockázat — azonnali cselekvés
Azonnali intézkedés szükséges, ha az alábbiak bármelyike fennáll:
  • Nem halálos fojtogatás — a befejezett emberölés esélye mintegy hétszeres (OR 7,48), külső nyom nélkül is. [Glass et al. 2008]
  • Halálos fenyegetés (akár közvetlenül, akár burkoltan megfogalmazva).
  • Fegyverhez való hozzáférés vagy fegyverrel való fenyegetés. [National DFV Bench Book]
  • Gyerekek fenyegetése vagy bántalmazása. [1997. évi XXXI. tv.]
  • Szakítás / elköltözés utáni fokozódó stalking.
  • Gyógyszer-megvonás mint kényszermódszer vagy fenyegetés — pszichiátriai szempontból kiemelt sürgősségű helyzet. [UK Home Office]
A felsorolt kockázati tényezők a nemzetközi kockázatértékelési gyakorlatban elfogadott jelzők; együttes fennállásuk növeli a súlyosság valószínűségét. [National DFV Bench Book]
A fojtogatás a későbbi súlyos vagy halálos erőszak egyik legerősebb ismert kockázati indikátora. [Glass et al. 2008]
07Szakmai háttér
Pszichiátriai és klinikai iránymutatások
SAMHSA TIP 57Trauma-informált ellátás standardja; PTSD, disszociáció, retraumatizáció elkerülése.
WHO Clinical Handbook – Responding to IPVEgészségügyi ellátók kötelezettségei, kérdezés, dokumentáció.
WHO – Responding to IPVPrevalencia, mentális egészségi következmények, ellátási útvonalak.
NICE PH50 / QS116Többszereplős szolgáltatásszervezés és minőségi standard (UK): rákérdezés, képzett személyzet, továbbirányítás. Sérülésmintázatot nem tárgyal.
Kontroll, kockázat és nemzetközi jog
UK Home Office – Statutory GuidanceCoercive control: gyógyszer-kontroll, izoláció, információs aszimmetria.
Glass et al. 2008Glass N., Laughon K., Campbell J. és mtsai (2008): Non-fatal strangulation is an important risk factor for homicide of women. J Emerg Med 35(3), 329–335. — a befejezett emberölés esélye mintegy hétszeres (OR 7,48; 95% CI 4,53–12,35).
EU 2024/1385Áldozatvédelem; az ellátók kötelezettségei; párterápia mint biztonsági kockázat.
National DFV Bench Book (AU)Kockázatértékelés, fegyverhez való hozzáférés mint indikátor.
Isztambuli EgyezményEgészségügyi ellátás és IPV — nemzetközi standard.
CEDAW GR35Állami egészségügyi kötelezettségek, nők elleni erőszak.

Megjegyzés: Magyarország az Isztambuli Egyezményt 2014-ben aláírta, de nem ratifikálta — így Magyarországra nézve nem kötelező, és nem része a magyar jognak. A füzet nemzetközi szakmai mércéként hivatkozza. Részben átfedő állami kötelezettségek más forrásból következnek: a CEDAW-ból, amely Magyarországra kötelező, és 2027. június 14-től az EU 2024/1385 irányelv átültetett rendelkezéseiből.

08Segítség — elérhetőségek
OKIT (állami krízis)06 80 20 55 20
Áldozatsegítő Központ (ÁSK)116 006
Rendőrség / távoltartás112
Patent (jogsegély)06 80 80 80 81
📄 Teljes füzet letöltése (PDF)

Nyomtatható formátum