Fejlesztőpedagógusoknak

• A fejlesztőpedagógus rendszeresen, kis létszámban vagy egyénileg dolgozik a gyermekkel — így olyan viselkedési és érzelmi jeleket láthat, amelyek az osztályteremben elsikkadnak. [SAMHSA TIP 57]
• A gyermek akkor is érintett és veszélyeztetett lehet, ha az erőszakot nem közvetlenül ellene követik el, hanem otthon a gondozóját bántják, és ő tanúja ennek. [1997. évi XXXI. tv.]
• A viselkedési vagy fejlődési „tünet” mögött nemcsak fejlődési zavar, hanem trauma és krónikus stressz is állhat — a kettő együtt is jelen lehet. [SAMHSA TIP 57]
• A fejlesztő gyakran a szülővel is kapcsolatban áll (konzultáció, visszajelzés) — így a szülők közötti dinamika, a kontroll jelei is láthatóvá válhatnak.
• A bizalmi, ítélkezésmentes fejlesztői kapcsolat olyan biztonságos tér, ahol a gyermek vagy a szülő előbb merhet jelezni, mint máshol.

Nyitott · Nem sugalmazó · A gyermek tempójában · Biztonságos

A gyermeket soha ne faggasd és ne sugalmazz — a cél a biztonságos tér, nem a „kihallgatás”. A felismerés a jelek együtteséből áll össze.

• A gyermeknek, nyitottan: „Hogy érzed magad otthon?” „Mi szokott történni, amikor mérges valaki otthon?”
• A gyermek szavait és reakcióit követni, nem irányítani — nem teszünk fel eldöntendő, sugalmazó kérdést.
• A gondozó szülőnek, négyszemközt: „Hogy mennek otthon a dolgok mostanában?” „Van, ami megnehezíti a helyzetet?”
• Ha a szülő nyit: „Biztonságban érzi magát otthon? Fél valakitől?” [WHO Clinical Handbook]

• Dokumentáció — a megfigyelt viselkedés, a gyermek szavai idézőjelben, dátummal, a tények és a feltételezések, értelmezések elkülönítésével. [WHO Clinical Handbook]
• Trauma-tudatos, kiszámítható, biztonságos fejlesztői keret — a kontroll és a választás lehetőségének meghagyása a gyermeknek. [SAMHSA TIP 57]
• Gyermekvédelmi jelzés, ha a gyermek veszélyeztetettsége felmerül. A jelzés a köznevelési és fejlesztő szakemberek törvényi kötelezettsége. [1997. évi XXXI. tv.]
• Együttműködés az intézményi jelzőrendszerrel: iskolapszichológus, gyermekvédelmi felelős, gyermekjóléti szolgálat — a fejlesztő nem egyedül viszi az ügyet.
• A gondozó szülő támogatása és diszkrét irányítása segítséghez (OKIT, Áldozatsegítő Szolgálat, NANE), ha ő az érintett.
• A saját szerephatár tartása: a fejlesztő nem terapeuta és nem nyomozó — felismer, dokumentál, jelez és továbbirányít.

• A gyermeket faggatni, sugalmazó kérdéseket feltenni, vagy „vallomásra” bírni.
• Érzékeny kérdést feltenni a szülőnek a partnere jelenlétében.
• A viselkedési jeleket automatikusan csak fejlődési zavarként értelmezni, a trauma lehetőségét kizárva.
• „Biztos otthon is ilyen rossz / nehéz gyerek.” — a gyermek hibáztatása.
• A gyanús jeleket dokumentálás és jelzés nélkül hagyni.
• A gondozót számonkérni, miért nem lép — a kilépés folyamat, és a legveszélyesebb időszak is lehet.
• Közös szülői ülésen „megbeszélni” az otthoni erőszakot.